Muzsikusaink

Puka Károly 1963. július 28-án született Budapesten, de erős családi kötődései miatt makóinak is vallja magát. Szülei nem sokkal születése előtt költöztek Makóról a fővárosba, ő pedig azóta is rendszeresen visszatér az alföldi városba, többek között különböző zenei események alkalmával.

Nagy múltú zenészcsaládból származik. Apai nagyapja, Puka Dezső híres cimbalmos, anyai nagyapja, Genova (Lakatos) József csellista volt. A zene szeretetét és tehetségét családjától örökölte, zenei tanulmányait pedig már gyermekkorában megkezdte: 1973-tól a Rajkó Zenekar növendéke volt.

Általános iskolai tanulmányait Budapest VIII. kerületében, a Dugonics utcai iskolában végezte, majd a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó Zenekarának iskolájában érettségizett. Zenei fejlődését olyan kiváló mesterek segítették, mint Fátyol Tivadar, Hámori Teréz, Égerland István és Farkas Gyula.

Kivételes tehetsége hamar megmutatkozott: 1976-ban, mindössze tizenhárom évesen már a Rajkó Zenekar egyik vezető prímása lett. Az együttessel számos külföldi turnén vett részt, Európa és Amerika közönsége előtt is képviselve a magyar cigányzene hagyományát.

Pályafutásának egyik meghatározó mérföldköve 1984 volt, amikor megnyerte a Magyarországon megrendezett cigányprímásversenyt. A siker országos ismertséget hozott számára. Ezt követően elhagyta a Rajkó Zenekart, és Velencében folytatta pályáját prímásként. Hét éven keresztül muzsikált a legendás Caffè Florianban, majd Magyarországra visszatérve a budapesti New York Kávéházban folytatta pályafutását. Később tizenhárom éven át a Király étteremben játszott.

Művészi pályájának egyik különleges nemzetközi elismerése volt, amikor a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin személyesen hívta meg svájci koncertjére. Ez a meghívás nemcsak jelentős szakmai megtiszteltetést jelentett számára, hanem lehetőséget is arra, hogy a magyar cigányzenét nemzetközi közönség előtt képviselje.

Több évtizedes művészi munkásságát állami szinten is elismerték: 2002-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. Puka Károly pályája során a magyar cigányzenei hagyomány egyik meghatározó képviselőjévé vált. Ezt az örökséget ma a Pannon Cigányzenekar főprímásaként viszi tovább.

Budai Sándor prímás, hegedűművész és hangszerkészítő 1965-ben született Budapesten, zenészcsaládban. Hatéves korában kezdett hegedülni, majd 1975-ben felvételt nyert a legendás Rajkó Együttesbe, ahol klasszikus, szalon- és cigányzenei képzésben részesült. Tanárai Farkas Gyula, Losonczy-Sweitzer Oszkár és Székelyhidi Béla voltak.

Kiemelkedő tehetségének köszönhetően már tizenhat évesen a Rajkó egyik prímása lett. Az együttessel fiatalon bejárta a világot, és olyan rangos helyszíneken lépett színpadra, mint a New York-i Carnegie Hall, a milánói La Scala és a Sydney Operaház.

1985-től az Állami Népi Együttes tagja volt, később pedig saját zenekart alapított. Pályafutása során hosszabb ideig dolgozott külföldön is, majd André Heller nagyszabású Magneten Gipsy Show-jának közreműködőjeként Európa számos színpadán szerepelt.

Hosszú éveken át muzsikált együtt Balogh Kálmán világhírű cimbalomművésszel a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Bandben, amellyel számos koncerten és lemezfelvételen működött közre. Sokoldalú muzsikusként a hagyományos magyar cigányzene mellett a klasszikus zene, a népzene és a világzene különböző irányzataiban is otthonosan mozog.

Berki László 1965. szeptember 28-án született Budapesten, nagy múltú muzsikuscsaládban. Édesapja, id. Berki László a magyar népzenei és cigányzenei élet meghatározó alakja volt: 1968 és 1997 között a Magyar Állami Népi Együttes vezetőprímásaként, 1985-től 1997-ig pedig a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetőjeként dolgozott.

Berki László kilencéves korában kezdett hegedülni. 1980-ban felvételt nyert az akkori Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára, ahol két évig tanult.

Hivatásos pályafutása 1982-ben kezdődött, amikor tutti hegedűsként csatlakozott a Magyar Állami Népi Együttes zenekarához. 1984-ben indult a Magyar Televízió által meghirdetett Vonópárbaj ’84 országos prímásversenyen, ahol dobogós helyezést ért el.

1985 januárjától az Állami Budapest Táncegyüttes vezetőprímása lett, ezt a tisztséget 1989 novemberéig töltötte be. Ezt követően visszatért a Magyar Állami Népi Együtteshez, ahol szólamvezetőként és koncertmester-helyettesként muzsikált 1997 márciusáig.

1985-ben alapító tagként csatlakozott a 100 Tagú Cigányzenekarhoz. Az együttesnek csaknem négy évtizeden át, 2023 szeptemberéig volt tagja: kezdetben prímásként, később koncertmesterként járult hozzá a világhírű zenekar munkájához.

Több mint négy évtizedes pályafutása során öt kontinens mintegy 45 országában lépett színpadra. Japánban tizenegy alkalommal szerepelt, az Egyesült Államokban és Kanadában pedig két, egyenként három hónapos turnén vett részt.

Művészi munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták: 1995-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet, 1999-ben Lyra-díjat, 2021-ben Dankó Pista-díjat, 2024-ben pedig Lerner-díjat kapott.

2024 óta a Pannon Cigányzenekar koncertmestere és prímása.

Farkis Béla 1986. november 5-én született Keszthelyen, többgenerációs zenészcsaládban. Édesapja klarinétos, nagyapja prímás volt, így a muzsika már kisgyermekkorától természetes része volt az életének. Korán a hegedű felé fordult az érdeklődése, és hétéves korában kezdte meg zenei tanulmányait.

Tizennégy évesen felvételt nyert a budapesti Bartók Konzervatóriumba, majd felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatta, ahol hegedűművészi diplomát szerzett. Klasszikus zenei képzettsége mellett mindvégig fontos maradt számára a családjából hozott cigányzenei hagyomány.

Pályafutása során különböző zenekarok tagjaként és szólistaként a világ számos országában fellépett. Művészetében a klasszikus hegedűjáték és a magyar cigányzene hagyománya természetesen találkozik.

Prímásként is jelentős sikereket ért el: a Balatonfüredi Prímásversenyen 2017-ben és 2019-ben különdíjat kapott, 2021-ben pedig megosztott II. helyezést ért el. Klasszikus zenei pályáján kamarazenészként is aktív, többek között a Goldmark Quartet elsőhegedűseként is szerepelt.

Lakatos Vilmos 1971-ben született, és már ötéves korában kezébe vette a hegedűt. Tehetsége hamar megmutatkozott: 1981-ben került a világhírű Rajkó Zenekarhoz, amelynek később prímása, majd vezető prímása lett. Az együttesben töltött évei alatt nemcsak zenei tanulmányait végezte el, hanem a Rajkóval a világ számos országában képviselte a magyar cigányzene hagyományát.

1994-ben az előadóművészi kategóriavizsgán a legmagasabb, „A” minősítést szerezte meg. A Rajkó Zenekarral 1997-ig tartó időszak meghatározó alapot adott későbbi pályájához, amelynek során prímásként és zenekarvezetőként egyaránt jelentős szakmai tapasztalatot szerzett.

Hat éven át a budapesti Hotel Taverna prímásaként muzsikált, saját triójával pedig többek között Japánban, Olaszországban, Thaiföldön és Svédországban koncertezett. Pályafutásának különleges zenei teljesítménye, hogy Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét cigányzenekarra hangszerelte. Később a nagy múltú budapesti Mátyás Pince zenekarvezetőjeként is dolgozott.

Művészi munkásságát több rangos kitüntetéssel ismerték el. 2012. augusztus 20-án Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott, 2021-ben Dankó Pista Életműdíjjal tüntették ki. 2024-ben a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült.

Tabányi Antal 1956. április 26-án született Szolnokon. Édesapja Szolnok megye vezető muzsikusa volt; tőle kezdett hegedülni tanulni.

Később Somorjai Gábor tanítványa lett, akitől a kottaolvasás alapjait sajátította el. Zenei tanulmányait a Rajkó Zenekarban folytatta.

Fél évvel a Rajkóba kerülése után rajkóbeli mestere a legfiatalabb növendékekből álló zenekar vezetőprímásává választotta. Ez fontos állomása volt muzsikusi pályája kezdetének.

Hegedűs Zsuzsanna életét gyermekkorától kezdve végigkíséri a hegedű és a muzsika szeretete. Hatéves korában, nagyapja tanításával kezdett hegedülni, tehetségére pedig hamar felfigyeltek: kilencévesen felvételt nyert a Rajkó Zenekarba, ahol zenei tanulmányait végezte, majd érettségit is szerzett.

Farkas Gyula tanítványaként a Rajkó Zenekarral már fiatalon megismerhette a nemzetközi koncertéletet, és a világ számos országában lépett közönség elé. Később öt éven át a 100 Tagú Budapest Cigányzenekar tagjaként folytatta pályafutását.

1991-ben Spanyolországba költözött, ahol muzsikusként szállodákban és különböző rendezvényeken lépett fel. Az évtizedek során nemcsak előadóművészként maradt aktív: 2020-ban magán-zeneiskolát nyitott, ahol kezdő növendékeket tanított hegedülni és szolfézsra. A Spanyolországban töltött évek alatt a spanyol nyelvet is olyan magas szinten sajátította el, hogy mára anyanyelvi szinten beszéli.

Harmincöt év külföldi élet és muzsikálás után 2026-ban tért haza Magyarországra. Zenei pályafutását itthon a Pannon Cigányzenekar tagjaként folytatja, magával hozva a Rajkó Zenekarban és a 100 Tagú Budapest Cigányzenekarban szerzett tapasztalatát, valamint több évtizedes nemzetközi előadói múltját.

Bujka János Rezsőné (Vámosi Alíz) hegedűművész főiskolai tanulmányainak elvégzése után több jelentős zenekarban szerzett tapasztalatot elsőhegedűsként.

Férjével, Bujka János klarinét- és tárogatóművésszel mindketten muzsikáltak a 100 Tagú Cigányzenekarban, és közös külföldi fellépéseken is részt vettek.

Ma a Pannon Cigányzenekarban muzsikál elsőhegedűsként. Férje az együttes klarinétosa és tárogatósa, fiuk, Bujka Leonardo pedig vendég hegedűszólistaként lép fel a zenekarral.

Farkas Antal 1969-ben született Győrben, zenészcsaládban. A zene már gyermekkorától meghatározó része volt életének, hegedűtanulmányait szülővárosában kezdte.

Tehetsége és zenei fejlődése révén később felvételt nyert a nagy múltú Rajkó Zenekarba, ahol nyolc éven keresztül tanult. Az itt eltöltött évek meghatározó szerepet játszottak szakmai fejlődésében, és biztos alapot teremtettek későbbi muzsikusi pályájához.

Tanulmányait követően számos nívós vendéglátóhelyen muzsikált. Pályafutása során sok alkalommal szerepelt külföldön is, így több évtizedes előadói és színpadi tapasztalatot szerzett.

Csanya János 1973-ban született. Hatéves korában ismerkedett meg a hegedűvel és a zene világával, amely hamarosan egész életét meghatározó hivatássá vált. Zenei tanulmányait zeneiskolában kezdte, majd a nagy múltú Rajkó Zenekar és a Talentum keretei között folytatta képzését.

A Rajkó Zenekarral töltött évek során számos hazai előadáson és külföldi koncerten lépett színpadra. Ez az időszak nemcsak szakmai fejlődését alapozta meg, hanem már fiatalon lehetőséget adott számára arra is, hogy megtapasztalja a nemzetközi koncertélet világát.

Később saját zenekart alapított, amellyel pályafutása során Európa számos országában, Amerikában és Ázsiában is fellépett. Muzsikált rangos szállodákban és éttermekben, luxushajókon, valamint a világ különböző koncerttermeiben. Magyarország egész területén ugyancsak számos alkalommal találkozhatott vele a közönség.

Patai Zoltán hatéves kora óta hegedül. Klasszikus zenei tanulmányainak elvégzése után 1989-ben az Országos Szórakoztatózenei Központban sikeres előadóművészi vizsgát tett. Pályafutása során Budapest és környéke számos ismert éttermében és tradicionális vendéglátóhelyén muzsikált, többek között a Trófea és a Rézkakas étteremben, a Szentendrei Bormúzeumban és Skanzenben, a Megyeri Csárdában, a Kulacs étteremben, a New York Kávéházban és a Százéves Étteremben.

Húszéves kora óta rendszeresen muzsikál külföldön is. Fellépett többek között Belgiumban, Németországban, az Egyesült Államokban, Marokkóban, Olaszországban, Svájcban, Angliában, Hollandiában és Luxemburgban. Brüsszelben közel nyolc éven át játszott az Atelier de la Grande Île étteremben. Itt nyílt alkalma együtt muzsikálni a világhírű hegedűművésszel, Maxim Vengerovval is. Külföldi szereplései során fontosnak tartotta a magyar kultúra és a hagyományos magyar kávéházi cigányzene megismertetését.

Zenei érdeklődése ugyanakkor jóval túlmutat a hagyományos repertoáron. A Patai Gipsy Band és a Brooklyn Gipsy Band muzsikusaként is arra törekszik, hogy a magyar cigányzene hagyományait a mai közönség igényeivel ötvözze. Repertoárján a magyar nóta, népdal és csárdás mellett Strauss-keringők, operett- és musicalrészletek, filmzenék, régi és újabb magyar slágerek is szerepelnek. Különösen közel áll hozzá a jazz, ezen belül a Django Reinhardt nevéhez kötődő manouche jazz világa.

2017-ben saját szerzeményével, a „Walking in the Garden” című dallal elnyerte a Jazzy Rádió dalversenyének közönségdíját. A szerzemény ezt követően is hallható volt a rádió műsorában.

Több alkalommal szerepelt meghívott prímásként a Duna Televízió „Jó ebédhez szól a nóta” című műsorában. Sokszínű repertoárja ellenére muzsikájának gerincét mindmáig a magyar nóta, a magyar népdal és a csárdás adja, előadásmódjában pedig tudatosan őrzi a régi magyar kávéházi muzsikálás hagyományait.

Művészi hitvallásának középpontjában a közönség áll: a vendégek szórakoztatását tekinti elsődleges feladatának. Ahogy ő maga fogalmaz: számára a munkája egyben a hobbija is.

Váradi Gyula hétéves korában kezdte hegedűtanulmányait a budapesti Tóth Aladár Zeneiskolában, ahol Ácsné Szily Éva növendékeként tanult. Tehetsége már fiatalon megmutatkozott: tizenhárom éves korában felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályába.

Fiatal hegedűsként számos hazai és nemzetközi versenyen vett részt, ahol több első helyezést is elért. Pályafutásának fontos állomása volt a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató: 2016-ban a „Nagyok” korcsoportjának győztese lett, és ezzel bejutott a műsor élő fináléjába.

A Virtuózok újabb jelentős fellépési lehetőségeket nyitott meg számára. 2016 augusztusában a Papp László Budapest Sportarénában játszott Plácido Domingo vezényletével, majd ugyanazon év novemberében New Yorkban is lehetősége nyílt együtt muzsikálni a világhírű művésszel.

Azóta Európa és Amerika számos koncerttermében lépett közönség elé. Játékában a klasszikus zenei képzettség és a magyar cigányzenei hagyomány egyaránt meghatározó szerepet kap. A Pannon Cigányzenekarban az első hegedű szólamának tagjaként muzsikál.

Bakró József 1968-ban született Szegeden, zenészcsaládban. A muzsika gyermekkorától természetes része volt az életének, pályája pedig fiatalon összekapcsolódott a magyar cigányzene egyik legismertebb műhelyével, a Rajkó Zenekarral.

1981-ben, mindössze tizenhárom évesen került a Rajkó Zenekarhoz, amelynek tizennégy éven át volt tagja, prímásként. Az itt eltöltött hosszú idő meghatározó alapot adott későbbi pályájához: a zenekari játék, a prímási szerep és a magyar cigányzene hagyományos előadásmódja egyaránt mindennapi részévé vált muzsikusi életének.

1995-től újabb hosszú korszak következett: tizenkét éven keresztül a Zsámbék–Tök térségében működő Töki Csárdában muzsikált prímásként. Ezt követően visszatért szülővárosához, Szegedhez. Azóta a nagy múltú szegedi Kiskőrössy Halászcsárda prímása, ahol napjainkban is rendszeresen muzsikál.

Oláh János 1985-ben született Balassagyarmaton. Hegedűművészként több mint húsz éve aktív szereplője a hazai és nemzetközi zenei életnek. Pályafutása során számos rendezvényen, szállodában, étteremben, hajón és exkluzív eseményen lépett fel, különböző zenekarok és zenei formációk tagjaként, valamint szólistaként is.

Nemzetközi tapasztalatainak meghatározó részét a Costa Cruises hajóin töltött több mint tizenhárom év jelenti. Az itt eltöltött idő során a világ számos pontjáról érkező közönség előtt muzsikált, és rendkívül sokféle zenei kultúrával, közönséggel és előadói helyzettel találkozott.

Akusztikus és elektromos hegedűn egyaránt játszik. Szólistaként, zenei alapokkal vagy DJ közreműködésével, valamint duóban, trióban és nagyobb zenekari formációkban is fellép. Repertoárjában klasszikus zene, jazz, pop, filmzene, tangó, latin zene és bossa nova, valamint magyar és nemzetközi slágerek is szerepelnek. Crossover-produkciókban is muzsikál.

Előadóművészként az adott esemény karakteréhez és hangulatához igazítja műsorát. A Pannon Cigányzenekar elsőhegedűse.

Oláh Károly 1975-ben született Jászberényben. Zenei pályájának meghatározó állomása volt, amikor 1987-ben sikeres felvételt nyert a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó Zenekarába. Az itt eltöltött évek biztos szakmai alapot és gazdag színpadi tapasztalatot adtak számára.

1997-ben a Honvéd Művészegyüttesben folytatta pályafutását, ahol Szalai Antal vezetésével dolgozott. Zenészként számos külföldi fellépésen és turnén vett részt: többek között az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában és Kubában is muzsikált.

Ma a Pannon Cigányzenekar második hegedűszólamában muzsikál.

Dombi Rajmund zenészcsaládból származik, így a muzsika már gyermekkorától természetes része az életének. Hétéves korában kezdett hegedülni Budapesten, majd tanulmányait a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. Felsőfokú zenei tanulmányait Győrben, a Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetében végezte, ahol hegedűtanári diplomát szerzett.

2011 óta a Győri Filharmonikus Zenekar hegedűművésze. A Pannon Cigányzenekarban a második hegedűszólam tagjaként muzsikál.

Háromgyermekes családapaként a zene a magánéletében is jelen van. Amikor ideje engedi, gyermekeivel együtt muzsikál, ezzel is továbbadva a következő generációnak a családi tradíciót. Ha pedig éppen leteszi a hegedűt, egyik kedvenc időtöltésének, a horgászatnak hódol.

Dankó Richárd Lajos 1996-ban született Debrecenben, zenészcsaládban. Zenei tanulmányait már hároméves korában megkezdte hegedű szakon. Tízévesen felvételt nyert a Debreceni Kodály Zoltán Szakközépiskola előkészítő tagozatába, majd tizennégy éves korától az intézmény nappali tagozatán folytatta tanulmányait. Itt a hegedű mellett a zeneszerzés, a vezénylés és a zongora is érdeklődésének középpontjába került. 2014-ben a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, 2016-ban pedig első helyen nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakára. 2020-ban Fekete Gyula növendékeként zeneszerzésből szerzett BA-diplomát. 2024-ben a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett zeneszerzői diplomát.

Alkotói pályáját kezdettől jelentős szakmai sikerek kísérik. 2016-ban a Farkas Ferenc Országos Zongoraverseny különdíjasa lett, 2017-ben elnyerte a Nemzet Fiatal Tehetségeiért pályázat támogatását, valamint a Zeneakadémia Kodály-pályázatának egyik nyertese volt. Ennek eredményeként vonósnégyes-kompozícióját a szlovén Dissonance Quartett mutatta be.

2018-ban a Zeneakadémia és a Ljubljanai Zeneakadémia közös, Hugo Wolf emlékéhez kapcsolódó pályázatának nyertese lett. 2020-ban, majd 2021-ben elnyerte a Talentum Hungaricum program támogatását; ennek keretében Balázs János zongoraművész mentoráltjaként dolgozott. 2021-ben társaival megalapította az International Contemporary Consortot, amelyben zeneszerzőként, zongoristaként és karmesterként is tevékenykedik.

Előadóművészként ugyancsak sokoldalú. A Cziffra Fesztiválon zongoraművészként és komponistaként is fellépett, és pályája során számos ország koncertszínpadán szerepelt, többek között Görögországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Oroszországban, Lettországban, Kínában és Németországban.

Zeneszerzői életműve a szóló- és kamaradaraboktól a kórusműveken és versenyműveken keresztül egészen a nagyzenekari kompozíciókig terjed. Művei között szerepel a Nemzeti Dal című kantáta, a Timor et Tremor, a Fantasy Quasi Una Klezmer, valamint a TINTI című szimfonikus költemény. Utóbbit 2024-ben, a Zeneakadémia Nagytermében tartott diplomakoncertjén a Danubia Szimfonikus Zenekar mutatta be Serei Zsolt vezényletével.

2022-ben Timor et Tremor című kóruskompozíciójával harmadik helyezést ért el a HANGKeltő Országos Zeneszerzőversenyen, Fantasy Quasi Una Klezmer című művével pedig ugyancsak harmadik díjat nyert a Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány zeneszerzői pályázatán.

Kardos László 1965-ben született Budapesten, muzsikuscsaládban.

Előadói működési engedélyét tizenkilenc éves korában szerezte meg. Az Országos Szórakoztatózenei Stúdióban Égerland István növendékeként képezte magát, zenekari tanulóéveit pedig Beke Farkas Sándor, Burkus Farkas János és Didi Béla mellett töltötte.

Hivatásos pályafutását Balatonfüreden, a Baricska Csárdában kezdte, ahol Mici Farkas Gyula zenekarában segédprímásként muzsikált. Később Budapest neves vendéglátóhelyein is megfordult, többek között a Gundel Étteremben, az Aranyhordóban és a Százéves Étteremben.

Pályájának egyik meghatározó időszaka 1994-ben kezdődött: tizennégy éven keresztül, egészen 2008-ig az óbudai Postakocsi Étterem zenekarvezető prímása volt. Nemzetközi tapasztalatokat is szerzett: három éven át megszakítás nélkül Németországban muzsikált saját zenekarával a Spaten alkalmazásában, 2014-ben pedig Londonban, a Danubius Hotel London zenészeként lépett fel.

1997 és 2016 között a 100 Tagú Cigányzenekar tagja volt, így közel két évtizeden keresztül vett részt a világhírű együttes munkájában. 2017 és 2020 között ismét a Balaton mellett muzsikált: a balatonföldvári Kukorica Csárda zenekarvezetőjeként dolgozott egészen a Covid-járvány kezdetéig.

Villányi László a magyar cigányzene fiatal generációjának tehetséges prímása, aki 21 évesen már a Kisrajkó Zenekar vezető prímásaként képviseli a nagy múltú zenei hagyományt.

Tanárai Budai Sándor, a Pannon Cigányzenekar karmestere és prímása, valamint Berki László, az együttes koncertmestere voltak.

A Kisrajkó Zenekar vezető prímásaként már fiatalon komoly művészi felelősséget vállal. Emellett saját zenekarával is aktívan muzsikál: országszerte nótaműsorokban és különböző rendezvényeken lépnek fel, így a hagyományos magyar nóta és cigányzene fiatal előadójaként és továbbvivőjeként egyaránt jelen van a zenei életben.

Tehetségét szakmai elismerések is jelzik. 2022-ben Lerner Ferenc-díjban részesült, 2026-ban pedig elnyerte a Rajkó Év Zenésze Díjat.

Czutor Róbert 1975-ben született Szegeden, többgenerációs zenészdinasztia tagjaként. Családjának zenei gyökerei egészen Czutor Béláig és Gondi Mártonig vezethetők vissza, akik Dankó Pista barátai és kortársai voltak. A családi hagyomány emlékét Dankó Pista nótái is őrzik, köztük a Vásárhelyi sétatéren és a Kece csárdás.

A cimbalommal már kisgyermekként kapcsolatba került: első cimbalomverőjét négyéves korában édesapja faragta számára, aki maga is cimbalmos volt és első tanáraként foglalkozott vele. Később a szegedi zeneiskolában tanult, majd Farkas Gyöngyi és Balogh Kálmán cimbalomművészek növendéke lett. 1986-ban felvételt nyert a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó Zenekarába, ahol Farkas Gyula tanítványaként folytatta zenei fejlődését.

1995-ben Radics Ferenc prímás meghívására a Budapest Táncegyüttes zenekarának szólista cimbalmosa lett. A 100 Tagú Cigányzenekarban többek között Ökrös Oszkár mellett muzsikálhatott. Pályafutása során olyan kiváló prímások zenekaraiban játszott, mint ifj. Járóka Sándor, Boros Lajos és Kecskeméti Farkas László.

Művészi pályájának meghatározó állomása a Magyar Állami Népi Együttes, amelynek szólista cimbalmosa is volt. 2002-ben a Hagyományok Háza gondozásában jelent meg Magyar cimbalom című önálló lemeze, amely jól mutatja sokoldalúságát: a magyar cigányzene és népzene mellett Liszt Ferenc és Chopin művei is helyet kaptak rajta.

Czutor Róbert ma is aktív szereplője a magyar népzenei életnek. A Juhász zenekar tagjaként, valamint számos más formáció közreműködőjeként rendszeresen lép színpadra, emellett a cimbalom következő nemzedékének oktatásában is részt vesz. Művészetében a népzene, a klasszikus zene és a hagyományos kávéházi cigányzene egyaránt otthonosan találkozik.

Seres József cimbalmos zenei tanulmányait a nagy múltú Rajkó Zenekar kötelékében végezte. Szakmai fejlődését olyan mesterek irányították, mint Petrik József, Tordai Jenő, Morzsa Oszkár és Rácz Ferenc.

Pályafutása során Budapest több nevezetes vendéglátóhelyén muzsikált. Játszott a Thököly Étteremben, valamint a magyar cigányzene és vendéglátó muzsikálás történetéhez szorosan kötődő Mátyás Pincében és Gundel Étteremben is.

Muzsikusi pályájának fontos része a zenekari játék és az énekesek kísérete. A Tordai Zoltán Quintet cimbalmosaként a magyar nóta és a cigányzene mellett klasszikus művek megszólaltatásában is részt vesz. Az együttessel rendszeresen szerepel kulturális rendezvényeken, nótaesteken és a Dankó Rádió műsoraiban is.

Csürkös Kovács Ferenc többgenerációs muzsikuscsalád leszármazottja: édesanyai és édesapai ágon egyaránt zenész felmenőkkel büszkélkedhet. A családi zenei hagyomány így gyermekkorától meghatározó része volt életének.

A „Csürkös” nevet dédapja emlékére vette fel, ezzel is kifejezve kötődését családjához és az előző muzsikusgenerációk örökségéhez.

1975 óta aktív zenész, így immár több mint fél évszázados muzsikusi pályafutás áll mögötte. 1978-ban sikeres kategóriavizsgát tett, ezt követően pedig hosszú évtizedeken keresztül folytatta előadóművészi tevékenységét.

A Pannon Cigányzenekar felkérésére cimbalmosként csatlakozott az együtteshez.

Dani János több mint négy évtizedes nemzetközi színpadi tapasztalattal rendelkező, „A” kategóriás minősítésű muzsikus. Pályafutását 1977-ben a Rajkó Zenekarral kezdte, amellyel Európától Ausztráliáig számos országban fellépett. A tradicionális cigányzene olyan prímásaival játszott együtt, mint Boros Lajos, Vörös Kálmán és id. Kállai Kiss Ernő.

Klasszikus, jazz- és világzenei formációkban tagként és szólistaként is közreműködik. 2012 óta Jordi Savall „Balkan Spirit” projektjének tagja. Az együttessel Barcelonában, Münchenben, Oslóban, Isztambulban és az Egyesült Államokban is koncertezik.

Törökországban rendszeresen lép fel Hakan Güngörrel. A Swing à la Django állandó közreműködője, és az Experidance Production „Liszt-mozaikok” című előadásában is szerepel.

A koncertezés mellett 2008 óta az Oltalmazó Segítő és Támogató Egyesület tagjaként karitatív tevékenységet folytat, és fiatal tehetségeket mentorál.

Váradi Csaba „Brunner” brácsás zenei tanulmányait a Rajkó Zenekarban végezte.

48 éve aktív muzsikus, jelenleg a Pannon Cigányzenekar brácsása.

Bóni Lajos 1952. október 15-én született Miskolcon. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneiskolában végezte, majd Budapestre költözött, ahol pályája új lehetőségekkel és meghatározó szakmai találkozásokkal folytatódott.

Brácsaművészként több mint hat évtizedes szakmai pályafutás áll mögötte. A többgenerációs Bóni zenészcsalád legidősebb tagjaként élete szorosan összefonódott a muzsikálással és a magyar cigányzene hagyományával. Pályája során a magyar zenei élet számos kiváló és elismert muzsikusával játszhatott együtt.

Muzsikusként szinte az egész világot bejárta. Hosszú nemzetközi pályafutása során Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália rangos koncerttermeiben is fellépett. Olyan világhírű helyszíneken muzsikált, mint a New York-i Carnegie Hall, a londoni Royal Albert Hall, a bécsi Musikverein, az amszterdami Concertgebouw, a Berlini Filharmónia, a milánói Teatro alla Scala, a Sydney-i Operaház és a Tokyo Opera City Concert Hall.

Bóni Lajos ma is aktív muzsikus, és továbbra is örömmel játszik.

Jónás Gábor 1985-ben született Balassagyarmaton, zenészcsaládban. A zene gyermekkorától meghatározó része életének: tanulmányait 1993-ban kezdte a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában, brácsa szakon. 1997-ben felvételt nyert a Budapesti Rajkó Zenekarba, ahol neves muzsikusok és pedagógusok mellett fejleszthette tudását.

Zenei pályájának egyik meghatározó mestere Tomhan Gyula, „Tyutyu” volt, akire nemcsak kiváló muzsikusként és tanárként, hanem élete egyik legfontosabb szakmai és emberi példaképeként tekint.

Fiatalon Budapest számos ismert éttermében és szállodájában muzsikált, többek között a Trombitás Étteremben, a Margit Szállóban, a Gellért Szállodában és a Kulacs Étteremben. Az itt eltöltött évek során a szakma kiváló muzsikusai mellett szerzett jelentős színpadi és gyakorlati tapasztalatot.

Tizenhét éves korában Balassagyarmaton családi zenekart alapítottak. Zenei fejlődésére nagy hatással volt Kardos János cimbalomművész, akitől saját megfogalmazása szerint a legtöbbet tanulta. A családi zenekarral Magyarországon és külföldön is számos alkalommal léptek fel.

2011-ben családjával Kanadába költözött, ahol megalapította a Gipsy Night Trio együttest. A formációban gitáron játszik, repertoárjukban a tánczene és a jazz is helyet kap. Nemzetközi pályája során hajóutakon – köztük világ körüli úton – is muzsikált, és számos felkérésnek tett eleget Magyarországon és külföldön.

2023-ban csatlakozott a Pannon Cigányzenekarhoz, ahol brácsán muzsikál.

Ifj. Berki László diplomás mélyhegedűművész és zenepedagógus, aki művészi pályáján a klasszikus zenei képzettséget és a családjából hozott cigányzenei hagyományt egyaránt meghatározó értéknek tekinti.

Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Pedagógiai tudását tovább mélyítve jelenleg a Széchenyi István Egyetem tanárképzésének utolsó évében folytatja tanulmányait.

Zenekari pályafutása során többek között a Danubia, az Alba Regia, a Szolnoki és a Szegedi Szimfonikus Zenekar munkájában vett részt. Előadóművészi tevékenysége mellett hegedűtanárként is szerzett tapasztalatot, így a zene átadása és a fiatal tehetségek támogatása pályájának ugyanolyan fontos része, mint a színpadi muzsikálás.

Pota Zsolt, polgári nevén Jakob Efraim, 1973. június 7-én született. Zenei tanulmányait a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában kezdte.

Tizenhét évesen nagyapja zenekarában kezdte hivatásos muzsikusi pályafutását, majd Budapestre került. Húszéves korára már több ismert zenekarban dolgozott főbrácsásként, többek között ifj. Járóka Sándor, Berki Béla, Buffó Rigó Sándor és Patai Zoltán zenekarában.

Pályafutása során számos hazai és külföldi fellépésen vett részt. A brácsajáték mellett az éneklés is része zenei tevékenységének. Ma a Pannon Cigányzenekar brácsása.

ifj. Dani János Budapesten élő előadóművész, huszonöt éves professzionális zenei múlttal és több mint tizenöt éves zeneszerzői, illetve hangszerelői tapasztalattal. Prímhegedűn, brácsán, szóló- és ritmusgitáron játszik.

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában hegedű és brácsa szakon tanult. A Kőbányai Zenei Stúdió (MZTSZ) gitár szakán előadóművészi képesítést szerzett.

Tíz éve Bangó Margit állandó zenekarának szólógitárosa; nagyszínpadi koncerteken, hazai és nemzetközi turnékon, valamint televíziós produkciókban közreműködik. A Swing à la Django oszlopos tagjaként gitáros, hegedűs, zeneszerző és hangszerelő.

Pályafutása a tradicionális cigányzenét, a magyar nótát, a klasszikus kávéházi muzsikát, a jazzt, a Django swinget, a pop- és fúziós zenét is felöleli. Brácsásként és hegedűsként belföldi és külföldi éttermekben és szállodákban muzsikál. A Swing à la Djangóval hazai és külföldi rendezvényeken lép fel.

Dalszerzőként és hangszerelőként a hazai könnyű- és fúziós zenei életben dolgozik. Többek között Kökény Attilának, Takács Nikolasznak és Bangó Margitnak készített dalokat és hangszereléseket. Saját formációja, a Dani János Trió alapítója és zenekarvezetője; az együttessel kulturális rendezvényeken, megnyitókon és koncerteken lép fel.

Zenei munkájában az improvizáció és a különböző műfajok összekapcsolása is szerepet kap. Angolul alapszinten beszél.

1982-ben született Budapesten. Gordonkatanulmányait nyolcéves korában kezdte a Tóth Aladár Zeneiskolában, ahol Wambach Ferenc növendéke volt. Tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: 1992-ben első helyezést ért el az UNICEF magyarországi szervezete által meghirdetett budapesti művészeti verseny gordonka kategóriájában. Ennek köszönhetően még ugyanazon év nyarán Magyarországot képviselhette az UNICEF hágai gáláján.

Tanulmányait később a Molnár Antal Zeneiskolában folytatta Vass Katalin irányításával. 1993-ban megnyerte a Magyar Televízió Ki mit tud? című tehetségkutató versenyének szólista hangszeres komolyzenei kategóriáját. Ezt követően rendszeresen szerepelt a Filharmónia ifjúsági bérletsorozatában, és már tizenegy évesen csellószólistaként lépett fel a Zeneakadémián.

1994-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendkívüli tehetségek osztályába, ahol Koó Tamás növendékeként folytatta tanulmányait. Később Mező Lászlónál tanult magánúton, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Déry György növendéke lett. 1996-ban korcsoportjában első helyezést ért el a Friss Antal Országos Gordonkaversenyen.

2000-ben sikeres felvételi vizsgát tett a németországi Kassel zeneakadémiájára, ahol két évig folytatta tanulmányait. Pályafutása során számos ország koncertszínpadán szerepelt, többek között Ausztráliában, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Kínában. 2019-ben egy negyvenállomásos kínai koncertturné szólistájaként lépett fel szimfonikus zenekari kísérettel.

Előadóművészi tevékenysége mellett fontosnak tartja a zenei tudás továbbadását is. Magánórákon tanít, kezdő és felnőtt növendékekkel is foglalkozik, emellett hátrányos helyzetű közösségeket segítő felzárkóztató programokban és vidéki hangszerbemutatókon is részt vesz.

Seres Vilmos a magyar cigányzene sokoldalú, több évtizedes színpadi tapasztalattal rendelkező muzsikusa. Pályafutását 1985-ben kezdte a legendás Rajkó Zenekarban, amelynek évtizedek óta szólistája.

Művészetének középpontjában a magyar zenei hagyomány áll, amelyet a balkáni zene és a világzene különböző irányzatai felé nyitott, sokszínű zenei gondolkodás egészít ki. Fő hangszerei a klarinét és a tárogató, de szaxofonon és tangóharmonikán is játszik. Hangszeres tudása és széles repertoárja hazai és nemzetközi színpadokra egyaránt elvezette; pályafutása során többek között a New York-i Carnegie Hallban is fellépett.

A Swing à la Django alapító tagjaként a magyar zenei hagyományok és a modern zenei világ közötti párbeszéd aktív alakítója. Muzsikusi pályája mellett fontos szerepet vállal a következő generáció nevelésében is: klarinétot tanít a Rajkó Művészeti Középiskolában.

Számára a zenei örökség nem csupán megőrzendő érték, hanem továbbadandó tudás. Ez a hagyomány saját családjában is tovább él: fia, ifj. Seres Vilmos klarinétosként és tárogatósként már fiatalon elindult saját zenei útján, miközben édesapjától közvetlenül is örökli egy több generáción átívelő muzsikuskultúra tudását.

Bujka János Rezső klarinét- és tárogatóművész, szaxofonos, többgenerációs muzsikuscsalád tagja. Dédapja, Pacek Bujka Márkus tárogatós, nagyapja, id. Bujka Rudolf cimbalmos, édesapja, id. Bujbek Bujka János pedig klarinétos volt.

1985-ben került a Rajkó Zenekarba, ahol tíz éven át szólistaként és szólamvezető-helyettesként muzsikált. Később tíz évig ifj. Járóka Sándor zenekarában játszott, többek között a Pesti Vigadóban. 2003 és 2023 között a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezető-helyettese volt.

2000-ben Tel-Avivban Béke-díjat kapott. 2023-ban Isztambulban egy nemzetközi zenekari versenyen szólistaként I. helyezést ért el. Luxemburgban és a Benelux államok más országaiban is koncertezett; pályája során számos ország közönsége előtt lépett fel.

A Vajda Gypsy Bandben játszik, a különálló Vajda Gypsy Koncertzenekar és a Jama Band szólistája, az Etnorom szaxofonosa, valamint az EnerGypsy Zenekar és a Highmeister Zenekar tagja.

A Pannon Cigányzenekarban klarinéton és tárogatón muzsikál. Felesége, Bujkáné Vámosi Alíz az együttes elsőhegedűse, fiuk, Bujka Leonardo pedig vendég hegedűszólistaként lép fel a zenekarral.

Bangó Lajos Gödöllőn született, neves muzsikuscsaládban. A zene szeretete és hagyománya már gyermekkorától körülvette: édesapja prímásként muzsikált, nagyapja pedig ismert klarinétos volt. Így számára természetes közeg volt a magyar cigányzene világa és a generációkon át öröklődő muzsikushagyomány.

Zenei pályájának meghatározó állomása 1975 volt, amikor felvételt nyert a világhírű Rajkó Zenekarba. Az együttesnek tizenkét éven keresztül volt tagja. Tanára Farkas Gyula volt, akinek irányítása mellett tovább mélyítette szakmai tudását és hangszeres felkészültségét.

A Rajkó Zenekarral eltöltött évek során gazdag nemzetközi színpadi tapasztalatot szerzett. Az együttessel a világ számos országában lépett közönség elé, és fiatal muzsikusként közvetlenül megtapasztalhatta azt a magas színvonalú előadói hagyományt, amely a Rajkó Zenekart nemzetközileg ismertté tette.

Farkas Sándor 1959. szeptember 6-án született Miskolcon. Zenei tanulmányait 1976-ban a Rajkó Zenekarban kezdte, ahol a cigányzene és a zenekari muzsikálás meghatározó szakmai alapjait sajátította el.

Tanulmányai befejezése után Kállai Kiss Ernő zenekarában kezdte hivatásos muzsikusi pályáját. Később meghívást kapott a legendás budapesti Mátyás Pincébe, ahol Lakatos Sándor zenekarában muzsikált. Pályafutásának következő jelentős állomása a Mágnáskert Étterem volt, ahol tizenhárom éven keresztül játszott.

Jelenleg a Pannon Cigányzenekar nagybőgőse.

Maka Gyula 1964-ben született Budapesten, zenészcsaládban. A nagybőgő és a muzsika szeretete családi örökség számára: édesapja szintén nagybőgős volt.

Szakmai pályafutásának meghatározó állomása a Magyar Állami Népi Együttes volt, amelynek 1983 és 1999 között volt tagja. 1985-ben alapító tagja lett a 100 Tagú Cigányzenekarnak, amelyben közel négy évtizeden keresztül muzsikált. 2023-ig a zenekar szólamvezető nagybőgőseként vett részt az együttes munkájában.

Művészi munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták. 2015-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2020-ban pedig Dankó Pista-életműdíjat kapott „Az év szólistája” elismeréssel.

Jelenleg a Pannon Cigányzenekar nagybőgőse.

Három fiú édesapja. Legidősebb fia, Gyuszi több mint tíz éven át a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja volt, jelenleg rádióműsort vezet. Alex labdarúgó, jelenleg Ausztriában játszik, míg legfiatalabb fia, Dávid a Bartók Konzervatórium felvételijére készül. A családban így a színpad, az előadóművészet és a zene szeretete a következő generációk életében is tovább él.

Fehér Ernő zenészcsaládból származik, így a muzsika már gyermekkorától természetes része volt életének. Zenei és gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, majd az Országos Szórakoztatói Központban népzenei szakon tett szakmai vizsgát.

Pályafutása során nagybőgősként számos különböző zenei közegben szerzett tapasztalatot. Éttermekben, szállodákban és színpadokon egyaránt muzsikált, Magyarországon és külföldön is. Sokoldalúságát mutatja, hogy különböző stílusú zenekarokban játszott, a hagyományos magyar és cigányzenei repertoár mellett más zenei világokban is otthonosan mozog.

A Judrom Együttes tagjaként is muzsikált; a formáció repertoárjában a közép-kelet-európai cigányzene és a klezmer hagyománya találkozott.

Rácz István nagybőgős zenei tanulmányait a budapesti Nap utcai zeneiskolában kezdte. Tizenhat évesen került a legendás Gellért Szálló zenekarához tanulóként, ahol kiváló muzsikusok mellett sajátíthatta el a vendéglátó cigányzene hagyományait és a zenekari játék mesterségét. Meghatározó tanítómesterei id. Parádi József és ifj. Parádi József voltak.

Közel harminc éve aktív muzsikus. Pályafutása során számos neves vendéglátóhelyen játszott Magyarországon és külföldön egyaránt. Különböző zenekarok tagjaként kiváló muzsikusokkal és prímásokkal dolgozott együtt, így hosszú évek alatt szerzett tapasztalatát a hagyományos cigányzene és a vendéglátó muzsikálás világából egyaránt magával hozza.

Rákóczi Béla zenei pályája Celldömölkön kezdődött, ahol gyermekkorában még a klarinétot választotta hangszeréül. Tehetsége és zenei érdeklődése hamar közösségi muzsikáláshoz vezette: előbb az Ifjúsági Fúvószenekar tagja lett, később pedig a Zalaegerszegi Katonazenekar első klarinétosaként játszott.

Katonai szolgálatát követően fordult a nagybőgő felé, amely később meghatározó hangszerévé vált. Nagybőgőtanulmányait Szombathelyen, a zeneiskolában folytatta, miközben a cigányzene hagyományait közvetlenül tapasztalt muzsikusoktól sajátította el. Mesterei között Meskó, Rácz János és Bakonyi Attila nevét említi – tőlük nemcsak a repertoárt és a játékmódot, hanem a cigányzenekari muzsikálás generációkon át öröklődő hagyományát is tanulta.

Hivatásos zenészi pályáját Gyenesdiáson, a Nádas Csárdában kezdte, majd Keszthelyen, a Halász Csárdában folytatta. Később Hévízen, a Badacsonyi Borozóban muzsikált, majd Szombathelyre került, ahol többek között a Kispityer Halászcsárda és a Pásztor Csárda zenészeként is hosszabb időt töltött.

Rákóczi Béla a Pannon Cigányzenekar alapító tagja, és Baranyai Lajos zenekarával immár két évtizede muzsikál. Az együttes tagjaként számos magyarországi és külföldi fellépés részese volt. 2026-ban a Prágai Magyar Bálon is a Pannon Cigányzenekar kamarazenekarának nagybőgőseként lépett színpadra.