Nagybőgő
Pannon-portré
A Pannon Cigányzenekar alapító tagja, aki klarinétosként kezdte zenei pályáját, majd a nagybőgő mellett kötelezte el magát. Baranyai Lajos zenekarával immár húsz éve muzsikál magyarországi és külföldi színpadokon.
Pályafutás
Rákóczi Béla zenei pályája Celldömölkön kezdődött, ahol gyermekkorában még a klarinétot választotta hangszeréül. Tehetsége és zenei érdeklődése hamar közösségi muzsikáláshoz vezette: előbb az Ifjúsági Fúvószenekar tagja lett, később pedig a Zalaegerszegi Katonazenekar első klarinétosaként játszott.
Katonai szolgálatát követően fordult a nagybőgő felé, amely később meghatározó hangszerévé vált. Nagybőgőtanulmányait Szombathelyen, a zeneiskolában folytatta, miközben a cigányzene hagyományait közvetlenül tapasztalt muzsikusoktól sajátította el. Mesterei között Meskó, Rácz János és Bakonyi Attila nevét említi – tőlük nemcsak a repertoárt és a játékmódot, hanem a cigányzenekari muzsikálás generációkon át öröklődő hagyományát is tanulta.
Hivatásos zenészi pályáját Gyenesdiáson, a Nádas Csárdában kezdte, majd Keszthelyen, a Halász Csárdában folytatta. Később Hévízen, a Badacsonyi Borozóban muzsikált, majd Szombathelyre került, ahol többek között a Kispityer Halászcsárda és a Pásztor Csárda zenészeként is hosszabb időt töltött.
Rákóczi Béla a Pannon Cigányzenekar alapító tagja, és Baranyai Lajos zenekarával immár két évtizede muzsikál. Az együttes tagjaként számos magyarországi és külföldi fellépés részese volt. 2026-ban a Prágai Magyar Bálon is a Pannon Cigányzenekar kamarazenekarának nagybőgőseként lépett színpadra.
A Pannonban
Rákóczi Béla a Pannon Cigányzenekar alapító tagja, a 2006-os indulás óta az együttes nagybőgőse.
Amit kevesen tudnak rólam
Gyerekként nem nagybőgőzni, hanem klarinétozni kezdtem, és később a Zalaegerszegi Katonazenekar első klarinétosa lettem. Csak a leszerelésem után választottam a nagybőgőt – azt a hangszert, amely végül egész további zenei pályámat meghatározta. A családom mellett a zene a legfontosabb dolog az életemben.